Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: "József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől."
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: "Velünk az Isten".
Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét.
Mt 1,18-24

Elmélkedés

A megváltás története

Az adventi koszorún immár mind a négy gyertya ég. A fény lassan betölti a teret és a szívünket is. A mai vasárnap evangéliuma kapcsán elgondolkodunk: hogyan fogadjuk Isten titokzatos és olykor zavarba ejtő közeledését az életünkbe? József története a csendes szentek története, akik nem keresik a reflektorfényt, hanem követik lelkiismeretük hangját és a hit csendes ösvényén járnak.

József igaz ember volt ? olvassuk a tömör, lényegre törő jellemzést az evangéliumban. Ez az "igaz élet" Isten szándékainak érzékeny felismerését és Istennek való engedelmességet jelent. József nem érti, mi történhetett jegyesével, Máriával ? hogyan is érthetné? De nem vádolja meg hűtlenséggel, nem mond róla ítéletet, nem cselekszik hirtelen vagy meggondolatlanul. Inkább csendben gyötrődik, a háttérbe húzódik kérdéseivel és várja a választ, az isteni útmutatást ebben a számára váratlan helyzetben. Az a szándéka, hogy megóvja Máriát, miközben a szíve beleremeg a fájdalomba. És ekkor jön az égi útmutatás: "Ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát!" ? mondja az angyal. Ez a kijelentés megnyugtatja őt, eloszlatja aggodalmát, és annak megfelelően cselekszik, amit Isten kér tőle. József megváltozik, eszközzé válik Isten megváltó tervében.

Mária "igenje" és József engedelmessége révén következhetett be az emberiség történetének nagy csodája: Isten belép a világba, emberré lesz. Mindketten engedik, hogy az életük meghaladja a szokásos emberi sorsot, és Isten valami sokkal nagyobbat valósítson meg bennük és általuk, mint amit ők maguk valaha is elképzeltek.

Advent utolsó napjaiban ezt a készséget kérjük magunknak is. Lehet, hogy nem értjük, mi miért történik körülöttünk. Lehet, hogy a saját élettörténetünk sem nyílegyenes út, hanem inkább kanyargós, fájdalmas, kihívásokkal és bizony tévedésekkel teli. De ha úgy éljük meg ezt, mint József, azaz Istenre hallgató szívvel és engedelmes lélekkel, akkor Isten általunk is nagy dolgokat fog tenni.

Szent Máté evangélista írásából megtudjuk, hogy az angyal két kijelentést tesz Mária születendő gyermekéről. Először ezt mondja: "ő váltja meg népét bűneitől", majd pedig arról beszél, hogy a gyermek neve Emmánuel lesz, ami azt jelenti, hogy "Velünk az Isten". Ez a két kijelentés szorosan összekapcsolódik. Isten nem egy mennyei trónus magasságából szemléli életünket, hanem egészen közel jön hozzánk, amikor Fia emberré lesz.

Betlehemből, egy szerény istálló mélyéről indul a Megváltó földi útja. Nincs olyan sötétség, amit ő ne világítana be. Nincs olyan mélység, ahová ne jönne velünk. Nincs olyan fájdalom, amit ne tudna enyhíteni. Nincs olyan elhibázott élet, amit ne akarna jobbra fordítani.

A karácsony nem akkor kezdődik, amikor megszólalnak a harangok, hanem akkor, amikor a szívünkben kimondjuk Isten tervére: "Legyen meg a Te akaratod." Az ünnep akkor kezdődik, amikor a várakozás átalakul bizalommá, s amikor az álmaink nem omlanak össze, hanem Isten formálja őket újjá. József példája bátorítson minket, hogy ne féljünk elindulni azon az úton, amit Isten mutat.

Jézus születése így válik valósággá bennünk is. A megváltás történetét Isten így írja tovább a mi élettörténetünkben.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy ne a világ zaja, hanem a te csended töltse be szívemet! Taníts úgy hallgatni, mint József, és úgy engedelmeskedni, mint ő! Add, hogy ne akarjak mindent érteni, hanem feltétel nélkül rád bízzam életem! Segíts, hogy ne féljek a bizonytalanságtól, mert te velem vagy! Légy világosságom, békességem és reményem ebben a világban! Jöjj el, megváltó Jézus, szüless meg bennem!