|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NAPI EVANGÉLIUM
|
NAPI EVANGÉLIUMKeresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: "Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?" Jézus így felelt nekik: "Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek." Mt 9,14-15 A nagyböjt idején Keresztelő János tanítványainak kérdése minket is megszólít: mi értelme van a böjtnek? Jézus válasza világos: "Amíg velük van a vőlegény, nem böjtölnek." Jézus jelenlétében minden teljessé válik, de amikor nem érezzük közelségét, akkor fájni kezd a hiánya. A böjt nem öncélú szenvedés, hanem szeretetből fakadó válasz Istennek. Nem pusztán testi gyakorlat, hanem vágyakozás Isten után, a szív mozdulása, indulása, amely kimondja: "Nélküled üres az életem, Uram." Jézus a vőlegény és a mi lelkünk a menyasszony. A böjt az az idő, amikor a menyasszony készül a találkozásra, és gyöngéden, tudatosan vágyakozik a vőlegény után. A nagyböjt nemcsak bűnbánat, hanem szeretetteljes várakozás is. Tudjuk, hogy az Úr újra eljön. Szavával és szentségi jelenlétével már most velünk van, de a világ teljes megújulására még várnunk kell. Azért böjtölünk, hogy megtisztuljunk, és szívünkben helyet készítsünk a megváltó Jézusnak. Nagyböjtben felismerjük, hogy nem vagyunk teljesek, a szívünk Jézusra szomjazik. Felismerjük, hogy szükségünk van a megtisztulásra, az újrakezdésre, az irgalomra. Böjtölni annyi, mint Isten felé fordulva kérni: "Vágyom rád, Uram, térj vissza, újíts meg engem!" (c) Horváth István Sándor
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ESEMÉNYEK
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||